Információk a redőnyös laborszekrényekről
A redőnyös szekrények sok laboratóriumban a legfontosabb berendezési tárgyak. Úgy kell kialakítani őket, hogy a káros anyagok koncentrációit a redőny ne engedje a térbe, hanem hatékonyan elszívja azokat. A redőnyös szekrények sok kivitelben és variációban kaphatók a mindenkori használattól, a munkafolyamattól függően és a labor terének légtechnikai koncepciójával összhangban. Valamennyi szekrénytípust ellenőriztük saját légtechnikai tesztüzemünkben, az EN 14175 normának megfelelően. A szekrények részei: ütközőfalakkal, állványtartókkal, világítással ellátott felső rész, kerámialapos asztalváz lefolyó kagylóval, valamint szárnyasajtós alsó szekrények.
A laborban használt asztali redős szekrények elülső panelje opcionálisan üvegezett lehet, így magas kísérleti rendszereknél jól be lehet látni rajta keresztül. Ezen kívül választhatók közegeltávolítók és érintésvédett dugaljak. A felsorolt szekrényeken kívül sok redőnyös szekrénytípus létezik, pl. mély szekrények, bevezetett levegős szekrények, támaszsugár-szekrények, szűrős szekrények, füstkifújásos szekrények, radionuklid szekrények stb.
A redőnyös laborfülkékkel szembeni követelmények
A fülkéket úgy kell megtervezni, hogy
- az építési szerkezetük és az üzem közbeni szellőztetésük révén ne kerüljenek a belsejükből a labor terébe veszélyes koncentrációban vagy mennyiségben gázok, gőzök vagy porok
- belsejükben ne képződhessen veszélyes, robbanékony légkör
- a labor személyzetét a zárt elcsúsztatható lemez védje a kifröcskölő, veszélyes anyagok vagy a szétszórt üvegcserepek ellen.
A laborszekrényeket az EN 14175 szerint építik. Ez a szabvány a következő részekből áll:
- 1. rész: Fogalmak
- 2. rész: Biztonsági és teljesítőképességi követelmények
- 3. rész: Típusengedély
- 4. rész: Helyszíni engedély
- 5. rész: Javaslat a beszereléshez és a karbantartáshoz
- 6. rész: Térfogatáram-vezérelt redőnyös szekrények
Gyakran ismételt kérdések az EN 14175-tel kapcsolatban:
Milyen alapvető biztonsági előírások érvényesek a redőnyös szekrényekre?
- Ezek az előírások az EN 14175 2. részében vannak leírva. Többek között ez szerepel ott:
- A munkafelületet körben peremmel kell ellátni. A munkafelület terhelése min. 2000 N kell, hogy legyen.
- A légütközőlapoknak könnyen tisztíthatóaknak kell lenniük.
- Az egész mechanikus és elektromos felszerelésnek biztonságos hozzáféréssel kell rendelkeznie.
- Az első elcsúsztatható lemez nyílása: 500 mm mozgásirányban.
- A függőleges elcsúsztatható lemezek határolóval vannak ellátva, hogy az előcsúsztató 500 mm feletti nyílását megakadályozzák. Egy függőleges elcsúsztatható lemezt úgy kell kivitelezni, hogy a függesztőszerkezet meghibásodása esetén ne eshessen le.
- A távozó levegő mennyiségét a redőnyfunkció mutatója ellenőrzi. Ebben kell, hogy legyenek hangi és optikai riasztók.
Mit jelent a típusengedély?
A típusengedélyt az EN 14175 3. része definiálja és teszteli redőnyös szekrények típusengedélyeinek biztonságát és teljesítőképességét. Az ellenőrző terem és a légtechnikai vizsgák fajtái is ott vannak leírva. Minden, katalógusunkban szereplő redőnyös fülke rendelkezik típusvizsgával.
Mit jelent a visszatartó képesség?
A visszatartó képesség a redőnyös fülke képessége, hogy a levegőben található szennyeződéseket a belsejében tartsa.
Egy vizsgálati gáz a gázkieresztőkön kiáramlik, ahol mintavevők fogják be. Itt kiszámítják a visszatartó tényezőt (CF), mely megmutatja, milyen a visszatartó képesség és ezáltal a laborfülke minősége. Ezt a visszatartó képességet a német BG Chemie szakszervezet 0,65 ppm értékben állapította meg. KAISER+KRAFT-fülkéinknél ez az érték 0,3 - 0,4 ppm.
Hogyan vesszük figyelembe a labor személyzetének légáramokra gyakorolt hatását?
A személyi forgalom szimulálásához a légtechnikai vizsga alatt a fülke előtt felépítünk egy téglalap alakú, 1,9 m magas lapot, melyet 1 m/s sebességgel mozgatunk átlósan a fülke elülső oldalával. Ezáltal jelentősen több káros anyag tör ki, amelyek bizonyos idő elteltével egy bizonyos mennyiségre beállnak. Az EN 14175 3. részében a visszatartó képesség erősségéről beszél.
Mikor végeznek helyszíni vizsgát?
Amikor egy fülke nem rendelkezik típusvizsgával, akkor a helyszíni vizsgával dokumentálják, hogy a fülke az adott felállítási környezetben eleget tesz-e a biztonsági és teljesítményi követelményeknek.
A fülkét mindig beépített térfogatáram-szabályozással kell bevizsgálni?
Az EN 14175 6. része különféle térfogatáram-szabályozókkal kivitelezett vizsgát ír le. Ha egy szabályozó megfelel a vizsgán, akkor azt bármilyen, EN-vizsgával rendelkező fülkébe be lehet építeni. Ilyenkor tehát a fülkét és a szabályozót már nem kell együtt is tesztelni.
Laborfülkéink részletei képekben:
Fülke belső nézet
Fülke részlet
Fülke részlet