Munkahelyi követelmények
A levegő mint egészségügyi tényező.
Ön is azok közé a fagyosszentek közé tartozik, akik télen titokban feljebb kapcsolják a fűtést az irodában? Vagy az a fajta, aki rövid ujjú ingben ül a megbeszélésen, még akkor is, ha fagypont alatt van a hőmérséklet? A különböző emberek különbözőképpen érzékelik, hogy egy helyiségben mennyire van hideg vagy meleg.
Az egészséges munkakörnyezet kialakítása, amelyben minden munkavállaló produktívan tud dolgozni, színes szakirodalommal rendelkezik. A beltéri klíma a munkahelyi ergonómia fontos területe. A világítás, zaj, vibrálás, sugárzás és elektromágneses mezők mellett a klíma is a munkakörnyezet egyik fizikai tényezője.
Ebben a cikkben a munkahelyi levegővel kapcsolatos legfontosabb információkat foglaltuk össze:
- A beltéri klíma komponensei
- Munkahelyi szabályozás: levegő
- Egészség és rossz levegő
- Beteg épület szindróma
- A beltéri klíma értékelése
- A beltéri klíma javítása
Munkahelyek kialakítása: Milyen tényezők határozzák meg a légállapotokat?
A beltéri klímát mint környezeti tényezőt a következő változók határozzák meg:
1. Fizikai paraméter
A beltéri klíma fizikai komponensei mérhető paraméterekre vannak felosztva. Mindenesetre a mérés során oda kell figyelni, mivel az egyes változók kölcsönösen függhetnek egymástól, és ezért különböző mérőeszközökkel eltérő eredményeket adhatnak.
- Levegő-hőmérséklet
A levegő-hőmérséklet nem más, mint a helyiségben lévő levegő hőmérséklete. A hősugárzás hatását itt nem vesszük figyelembe. A levegő hőmérsékletének érzékelését a páratartalom és a levegő sebessége befolyásolja: a megnövekedett légsebesség miatt a levegőt hűvösebbnek, a magas páratartalom miatt a levegőt melegebbnek érezzük. A szobahőmérséklet kifejezés magában foglalja a falak és más hőforrások hőkisugárzását. - Páratartalom
Megkülönböztetünk abszolút és relatív páratartalmat. Az abszolút páratartalom a levegőben lévő vízgőz mennyiségére utal (g/m3). A relatív páratartalom a levegő vízgőzzel való telítettségének százalékos mértékét jelenti. A meleg és nagyon párás levegőt sokan hőségként élik meg. - Levegősebesség
Ez a paraméter azt jelzi, hogy a levegő mennyire van mozgásban. Ha a levegő sebessége túl nagy, akkor huzatrólbeszélünk; ha a levegő sebessége nagyon alacsony, sok embernek az az érzése, hogy a levegő „áll“. - Hősugárzás
A hősugárzást a környezetünkben lévő hőforrások (emberek, gépek, napsugárzás, kültéri levegő) bocsátják ki. Testünk csak korlátozott mértékben képes különbséget tenni a levegő hőmérséklete és a hősugárzás között.
2. Személyes tényezők
A helyzetfüggő körülmények befolyásolják a fent említett fizikai paraméterek érzékelését. Ezek közé tartozik a végzett tevékenység, az adott személy által viselt ruházat, az, hogy a helyiség légkondicionált-e, vagy olyan egyéni tényezők, mint a munkavállaló életkora, neme, egészségi állapota.
3. A levegő minősége
A munkahelyi levegő minőségét az ott dolgozók által kibocsátott anyagok, például a CO2 is befolyásolja. A levegőminőség értékeléséhez a szén-dioxid-koncentrációt és a légcsere mértékét nézik meg. Ez utóbbi azokat az időközöket jelenti, amelyekben szellőztetéssel „friss levegőt“ jut a helyiségbe.
A levegőminőség azonban a finom por, nikotin vagy penészokozta szennyezésre, illetve például a gyártás során használt veszélyes anyagoknak való kitettségre is vonatkozik.
Munkahelyi szabályozás: az optimális irodai beltéri klíma.
A beltéri klíma paramétereit különböző emberek többé-kevésbé stresszesnek érzékelik. A következő értékek áttekintést nyújtanak:
Szobahőmérséklet
Az optimális szobahőmérséklet a tevékenység intenzitásától függ; az ülő helyzetben végzett könnyű tevékenység (pl. számítógépes munka) esetén ajánlott +20 °C-tól az álló helyzetben vagy járás közben végzett nehéz tevékenység (pl. teherhordás) esetén javasolt +12 °C-ig terjed.
Ha a kültéri hőmérséklet meghaladja a +26 °C-ot, további intézkedéseket kell tenni. Ezek közé tartozik például a megfelelő italok biztosítása vagy a napvédelmi- és szellőztető berendezések használata.
További információkért olvassa el a vásárlási tanácsadó ventilátorokhoz kiadványunkat.
Páratartalom
A szobahőmérséklettől függően a relatív páratartalomnak +26 °C-on 55% és +20 °C-on 80% között kell lennie.
Minden a megfelelő hőmérsékletért az irodában és a termelésben
Levegősebesség
Az közösen használt helyiségekben nem lehet káros huzat. A huzat kialakulása a levegő hőmérsékletétől, a levegő sebességétől, a turbulencia mértékétől és a tevékenység típusától függ.
A következő feltételek teljesülése esetén kellemes levegőellátásról beszélhetünk: +20 °C-os levegő-hőmérséklet, 40 %-os turbulencia és 0,15 m/s alatti átlagos légsebesség, könnyű munkaterhelés mellett.
A levegő minősége
- A CO2 terhelés nem haladhatja meg az 1000 ppm-et.
- A nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint a nemdohányzó munkavállalók számára nem jelenthet egészségügyi kockázatot a dohányfüst.
- A jó levegőminőség fenntartása érdekében elegendő levegőellátást kell biztosítani. Ez történhet beltéri légkondicionáló rendszerekkel (levegőszűrők, klímaberendezések) vagy természetes szellőztetéssel (kintről érkező levegő).
- Az irodai helyiségekben 60 percenként, a tárgyalókban 20 percenként ajánlott az intenzív szellőztetés. A szellőztetési idő télen 3 perc, nyáron akár 10 perc is lehet.
Hősugárzás
A hőterhelést szellőztetéssel és az ablakokon elhelyezett napvédelmi felszerelésekkel ajánlott csökkenteni. A referenciaértéket a szobahőmérséklet határozza meg.
Figyelem: Az ipari és termelési célú steril helyiségekre speciális előírások vonatkozhatnak.
A rossz levegő egészségügyi következményei.
Azokat az értékeket, amelyek alatt az emberek többsége jól érzi magát egy zárt térben, „komforttartománynak“ nevezik. A következőkben felsorolt rossz körülmények között különféle tünetek jelentkezhetnek.
Hőség
A munkaterület túl magas hőmérséklete kiszáradáshoz, fejfájáshoz és teljesítménycsökkenéshez vezet.
Hideg
A túl alacsony hőmérséklet izomfeszültséget, reszketést, a kórokozókkal szembeni nagyobb fogékonyságot és a produktivitás csökkenését okozza.
Alacsony páratartalom
A nagyon száraz levegő a szem és a légutak irritációját vagy gyulladását okozza, ami a tüdőre is hatással lehet. A kiszáradt nyálkahártyák fogékonyabbak a kórokozókra, ami növeli a fertőzés kockázatát. A bőr hosszú távon repedezetté válhat, ami viszketéshez vezet, és súlyosbítja a meglévő krónikus bőrbetegségeket, például az ekcémát vagy a pikkelysömört.
Magas páratartalom
A magas relatív páratartalom és az alacsony hőmérséklet együttesen kedvez a penészképződésnek. A penészspórák megterhelik a légutakat, és légzési problémákat okoznak, különösen az asztmások és az allergiások esetében.
Huzat
A huzatot okozhatja a kívülről beáramló túl sok levegő vagy a helyiségek légkondicionáló rendszerei. A káros huzat kiszárítja a szemet. Különösen a hideg huzat az, ami gyakran okoz feszültséget nyaktájékon.
Alacsony oxigéntartalmú levegő
Ha a levegő sebessége túl alacsony, és nincs elegendő friss levegő (magas a szén-dioxid-tartalom), a légzés nehézkessé válhat, és a koncentráció csökkenhet.
Kellemetlen szagok
Általános rossz közérzet, csökkent produktivitás.
Káros vagy veszélyes anyagoknak való kitettség
A kémiai vagy biológiai anyagokkal szennyezett levegő számos súlyos egészségügyi következményhez és betegséghez vezethet.
Mi az a „beteg épület szindróma“?
A „beteg épület szindróma“ (SBS/sick building syndrome) olyan betegségtünetek sorozata, amelyek olyan embereknél jelentkeznek, akik ugyanabban az épületben dolgoznak. A munkavállalók gyakran nagyon különböző tünetektől szenvednek, például fejfájástól, szem- vagy bőrviszketéstől. Miután az érintettek elhagyják a munkahelyüket, a panaszok általában megszűnnek.
Az SBS tüneteinek okát nem lehet pontosan meghatározni. A kialakulásában pszichológiai és szociális stresszfaktorok is szerepet játszhatnak.
Az SBS-t meg kell különböztetni az „épületekkel kapcsolatos betegségtől“ (BRI/building related illness), amely esetén az érintett személy betegsége egyértelműen az épületben található allergénekre, mikrobiális vagy kémiai szennyeződésekre vezethető vissza.
Attól tart, hogy munkatársai SBS-ben szenvednek? Ilyenkor érdemes elvégezni egy beltéri klímaelemzést.
Hogyan végezzen beltéri klímafelmérést?
Javasoljuk, hogy két lépésben végezze el a helyiség klímájának vizsgálatát.
Beltéri klímafigyelés
Első lépésben az alapvető és könnyen mérhető paraméterekről van szó.
Beltéri klímaelemzés
A különböző befolyásoló tényezők kölcsönhatásának mélyreható elemzéséhez különleges szakértelemre van szükség. A szakértő által végzett részletes értékelés hasznos például olyan munkahelyeken, ahol sok különböző hőforrás, magas páratartalom vagy nagyon nagy légsebesség van jelen.
Vigyázat: A beltéri klímának vannak olyan összetevői, amelyeket nem vesznek figyelembe az ilyen értékelések során. Ezek közé tartozik például a levegő minősége veszélyes anyagok vagy biológiai anyagok használata mellett. Ezeket a tényezőket a kockázatértékelés részeként kell ellenőrizni.
Hogyan teremthetjük meg az optimális levegőkörülményeket?
A következő tippekkel szabályozhatja a munkahelyi beltéri klímát:
- A hőterhelés csökkenthető ventilátorok és napvédelmi felszerelések segítségével.
- A hideg időjárást fűtőkészülékek vagy fűthető lábszőnyegek használatával tudja ellensúlyozni.
- A szobanövények és a párásítókészülékek növelik a levegő páratartalmát.
- A párátlanítók csökkentik a nedvesség okozta terhelést.
- Győződjön meg arról, hogy minden munkatársa megfelelően szellőztet.
- A légmosók vagy levegőszűrők biztosítják a tiszta és szagmentes levegőt.
