Előadás
Hogyan prezentáljunk?
Kétségbeesetten pakolgatja a papírokat előre, majd hátra, fel, majd le, nem, mégis ez jön előre. Idegesen benyúl a táskájába, és elővesz egy markert. Most újra aláhúz, jelöl, pontoz. Péter nagyon jó a szakmájában. Hol a bibi? Nehezen boldogul azzal, hogy szakértelmét érthető módon adja át másoknak.
Hogyan kezdjünk el egy prezentációt? Hogyan kelthetjük fel a hallgatók érdeklődését?
Tudjuk, hogy igazán jó prezentációs eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel könnyű a témát szemléltetni. Azt is tudjuk azonban, hogy a segédeszközök önmagában senkit sem tesznek kiváló előadóvá. Ezért azt szeretnénk, hogy nálunk tényleg mindent megkaphasson, amire egy sikeres prezentációhoz szükség van. A nyelvi és a stilisztikai eszközök, valamint a gyakorlatias példák éppen úgy hozzátartoznak ehhez, mint webáruházunk termékei.
Rossz esetben
Péter nyilvánvalóan még nem tudja a választ az első kérdésre. Megmutatja, hogyan nem szabad egy előadást elkezdeni: túlzottan hosszú idézettel kezdi, amelynek semmi köze a témához. Szinte kizárólag szakszavakat használ, amelyeket nem minden hallgató ért. Felolvas egy hosszú szöveget a PowerPoint diáról.
Közben nem veszi észre, hogy a hallgatók lassan elalszanak.
Jó esetben
1. Bevezetés.
Ha az elején mindenképpen be szeretné jelenteni, miről is szól az előadás, akkor ossza fel három egyszerű pontra: probléma, ötlet, megoldás.
"Vállalatirányítási rendszerünk elavult. Ezért megkerestük a legjobb lehetőségeteket, és összehasonlítottuk őket egymással. Egy rendszer egyértelműen győztesként került ki, ma pedig bemutatom Önöknek, miért."
2. Meglepetés.
Meglepetéssel gyorsan felkeltheti az összes hallgató figyelmét.
- Kezdjen párbeszédbe a közönséggel, tegyen fel kérdéseket, vagy kérje meg őket arra, hogy tegyenek hozzá a témához. "Mi a véleményük a mostani vállalatirányítási rendszerről? Mit javítanának rajta?" Fehér táblán vagy flipcharton rögzítheti a résztvevők ötleteit. Különösen akkor fontos ez, ha ezekhez a pontokhoz később visszatér, és megmutatja, hogy ugyanazok a gondolatok merültek fel Önben is.
- Vonja be a fantáziát: "Képzeljék el, hogy a 22. században élnek. Mit gondolnak, a jövőben hogyan fogunk rendelni és értékesíteni?" A hallgatók így lehetőséget kapnak arra, hogy aktívan és gondolatban is részt vegyenek a témában, mielőtt prezentálja megoldásait.
- Sokkolja a közönséget egy "legrosszabb forgatókönyvvel": "Ha most nem cseréljük le rendszerünket, legkésőbb öt éven belül fele ennyi bevételünk lesz." Legkésőbb ebben a pillanatban mindenki számára világossá kell válnia, milyen fontos is a téma.
3. Ígéret.
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Ha biztosan meg tudja tartani, akkor jó ígéretet tenni: "Az előadás után biztosan szívesen dolgoznak majd az új rendszerünkkel!" Ha nem tudja tartani, inkább ne ígérgessen.
4. Bevezető mondat.
Alapvető megállapítással kezdjen. Így harangozta be például Steve Jobs 2007-ben az első iPhone-t: "Ma az Apple újra feltalálja a telefont." Az ilyen bevezető jellegű mondatok egy címhez hasonlíthatóak, amely az előadás egész témája felett áll.
Turbózd fel a mondandódat.
Péter nem egy született szónok. A szakzsargon és a folyamatos öö-zés mellett szereti melléknevekkel, főnevekkel és sokszorosan összetett mondatokkal összekuszálni az előadást. Ha elsajátítana néhány egyszerű stilisztikai fogást, a hallgatósága kevésbé unná magát.
Természetesen Önnek sem kell született előadónak lennie a következő szabályokhoz:
1. Röviden és tömören.
Próbáljon meg legfeljebb 150 karakternyi bevezető mondatokat használni! Minél rövidebbek és tömörebbek, annál könnyebben jegyzi meg Ön és a közönsége is őket. A rövid mondatok gyorsan rögzíthetők papírra vagy a fehér táblára is. "Vállalatunknak versenyképesnek kell maradnia. Ismerjék meg ezért a jövő vállalatirányítási rendszerét!"
2. Probléma és megoldás.
Konkurens vállalatok, rossz gazdasági helyzet vagy szakmai problémák. Ezek azok a kövek, amelyeket megmozgatna? Akkor tegye ezt képlékenyen. Vázolja fel, milyen negatív következmények merülhetnek fel az ilyen "ellenségek" miatt, és hagyja, hogy a megoldás "hősként" lebegjen a levegőben.
Willy Brandt számára az NDK biztos összeomlása előtt például a fal volt az ellenség: "Berlin élni fog, a fal pedig leomlik. Egyébként, drága barátaim, részemről akár maradhat is egy darab ebből a visszataszító szerkezetből, egy darab, amely a történelem egy szörnyűségét képviseli." Ma már tudjuk: tényleg köveket mozgattak meg.
3. Előnyök és tények.
ermészetesen a technikai részletek és a folyamatok fontosak, de sokkal fontosabb tudni, mit adnak ezek a hallgatóknak. Ha először világossá teszi, mit profitál ebből a közönség, akkor azt is meg akarják majd tudni, hogyan működik. Az előnyöknek folyamatosan jelen kell lenniük jól láthatóan, például egy flipcharton vagy egy jelölőtűs falra feltűzve.
4. 1, 2 és 3.
A három részre osztott megállapításokat könnyebb követni. A hallgatók figyelme így általában a harmadik részig fenntartható.
Steve Jobs egyszer a hármas szabályt követve mutatta be az iPhone-t: "Ma három forradalmi terméket mutatunk be."Tulajdonképpen egyetlen termékről volt szó három funkcióval, ám ezt a három funkciót senki sem feledte: zenehallgatás, mobiltelefonálás, internetes böngészés. Megszületett az okostelefon.
5. Eladás és álmok.
Adjon el álmokat! Aztán ne az új vállalatirányítási rendszert adja el, hanem a könnyebb rendelési folyamatok, a nagyobb bevétel vagy a fejlettebb adatrögzítés ígéretét.
6. Szöveg és kép.
Ne ismételje önmagát. Használjon inkább megfelelő képeket, amelyek megragadnak a hallgatók fejében. Kulcsszavakhoz, főbb pontokhoz és előnyökhöz ezenkívül használhat prezentációs falakat is. Ha gyakrabban prezentál, szerezzen be egy előadói táskát is, amelynek segítségével minden anyaga bármikor gyorsan kéznél lehet.
7. Számok és összehasonlítások.
A nagy számokat nem mindig fogják fel azonnal a hallgatók. Minél nagyobb a szám, annál fontosabbak az analógiák vagy az összehasonlítások, amelyek relevánssá teszik a számokat a hallgatók számára.
Heinz Smital a Greenpeace-től a nukleáris energia használata elleni beszédében a következő összehasonlítást hozta: felemelt egy háromnegyedig megtöltött vizespoharat, és közölte, hogy ekkora mennyiségű cézium-137 elegendő lenne ahhoz, hogy Németország területének felét beszennyezze.
8. Egyszerűen és közvetlenül.
Kerülje a szakzsargont, a hosszú szavakat és a sok melléknevet. Hatékonyabb a világos, egyszerű és közvetlen nyelvezet.
9. Érzelmek és szenvedély.
Vannak képei, videói, anekdotái, amelyek illenek a témához, és érzelmeket váltanak ki? Esetleg örömöt, lelkesedést vagy érintettséget? Akkor vesse be őket egy olyan ponton, amely fontos információkat tartalmaz. Ezek ugyanis összekapcsolódnak a pillanattal, amelyről az emberek nem feledkeznek meg.
One more thing.
Gyakorlat teszi a jó előadót – gondolja Péter. A fentiekben leírt katasztrofális prezentációt többet nem szeretné átélni, ezért felhasználja azokat a stilisztikai eszközöket, amelyeket a legjobbnak talál, és összeállítja a következő prezentációja tartalmát. Gyakorolja a beszédet a tükör előtt, gyakorolja a családja előtt, majd tesz még egy próbát néhány kollégája előtt. Kialakítja a saját stílusát, és kezdi élvezni is az előadást. Péter tehát követi Steve Jobs javaslatát: "Maradj éhes, maradj bolond!".