A gyúlékony folyadékok jogszabályoknak megfelelő és biztonságos tárolása a biztonsági szekrényekben
A gyúlékony folyadékok tárolása különleges kihívások elé állítja a gyártó, illetve a laboratóriumi és logisztikai tevékenységet folytató vállalatokat. Az alacsony lobbanáspontú anyagokból tűz esetén már kis mennyiség is jelentősen veszélyzetetheti a munkavállalókat, valamint károkat okozhat az anyagi javakban és az üzemi folyamatokban. Ugyanakkor egyértelmű jogi előírások vannak érvényben, amelyek előírják a biztonságos és a jogszabályoknak megfelelő tárolást.
Ez az oldal strukturált áttekintést nyújt a gyúlékony folyadékok üzemen belüli tárolására vonatkozó követelményekről, elmagyarázza az aktív és a passzív tárolás közötti különbségeket, és bemutatja, hogy a megfelelő biztonsági szekrény miért a legfontosabb védelmi intézkedés.
Mit értünk gyúlékony folyadékok alatt?
A gyúlékony (vagy éghető) folyadékok olyan veszélyes anyagok, amelyek meggyulladásuk után a levegőn önállóan égnek. Ennek egyik döntő kritériuma az anyag lobbanáspontja. Ez alatt azt a legalacsonyabb hőmérsékletet értjük, amelyen az anyag felett gyúlékony gőz-levegő keverék képződhet. Ha ez a keverék gyújtóforrással érintkezik, gyulladás vagy robbanás következhet be. Minél alacsonyabb a lobbanáspont, annál nagyobb a veszélyességi potenciál a normál munkakörnyezetben.
Tűzveszélyességük függvényében – a lobbanás- és forráspont alapján – a gyúlékony folyadékokat négy kategóriába sorolják. A CLP-rendelet szerinti besorolás a kategóriák közül háromra vonatkozik, és a termékcímkéken szereplő 224., 225. és 226. H-mondatokból olvasható ki. A kőolajtermékeket lobbanáspontjuktól függetlenül egy negyedik kategóriába sorolják.
1. kategória – H 224
Lobbanáspont < 23 °C – ≤ 35 °C
Szöveg: rendkívül gyúlékony folyadék és gőz
Jelzőszó: veszély
Példa: izopentán, dietil-éter
2. kategória – H 225
Lobbanáspont < 23 °C – ≤ 35 °C
Szöveg: könnyen gyulladó folyadék és gőz
Jelzőszó: veszély
Példa: aceton, etanol
3. kategória – H 226
Lobbanáspont ≥ 23 °C – ≤ 60 °C
Szöveg: gyúlékony folyadék és gőz
Jelzőszó: figyelem
Példa: festékek, számos oldószer
4. kategória – H 226
Lobbanáspont: –
Szöveg: gyúlékony
Jelzőszó: figyelem
Példa: fűtőolaj, dízel
Aktív és passzív tárolás
Passzív tárolás
A passzív tárolás a gyúlékony folyadékok kizárólagos tárolását jelenti, erre a célra alkalmas tartályokban. A tartályokat szorosan lezárva kell tartani. Nem szabad közvetlen felhasználásra kerülniük, azaz nem szabad őket átfejteni vagy kiüríteni.
Aktív tárolás
Aktív tárolásról akkor beszélünk, ha a gyúlékony folyadékokból rendszeresen vételeznek vagy azokat átfejtik. Ebben az esetben a nyitott tartályokból származó gőzök kibocsátása miatt további veszélyek merülnek fel, és ezzel együtt megnő a gyulladási kockázat. Ehhez a felhasználási módhoz különleges védőintézkedésekre van szükség.
A gyúlékony folyadékok tárolására vonatkozó jogszabályi rendelkezések és követelmények
A lobbanáspont, illetve az adott kategória határozza meg, hogy bizonyos feltételek mellett milyen mennyiségű gyúlékony folyadék tárolható.
A vállalkozások kötelesek a veszélyes anyagokat úgy tárolni, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre és a környezetre. A „tárolás” alatt a veszélyes anyagok későbbi felhasználás céljából, valamint másoknak történő átadás céljából való megőrzését értjük. Ez magában foglalja például a szállításra vagy a kirakodásra való előkészítést is, amennyiben az nem történik meg a folyamat megkezdésétől számított 24 órán belül vagy a következő munkanapon. Ha ez a munkanap szombatra esik, a határidő a következő munkanap végén jár le. A visszaéléseket és a helytelen használatot meg kell akadályozni. Tilos a veszélyes anyagokat élelmiszer-tároló edényekben tárolni.
Ebből a következő kritériumok és védelmi intézkedések következnek:
- Tárolás kizárólag megfelelő, szorosan lezárt tartályokban
- A munkaterületen tárolható mennyiségek korlátozása
- Védelem az illetéktelen hozzáféréssel szemben
- A gyújtóforrások elkerülése
- A veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályok szerinti jelölés
- Megfelelő tűzoltóeszközök biztosítása
- Szivárgás esetén alkalmazható felfogó megoldások
Az üres, tisztítatlan tartályokra is ugyanazok a biztonsági előírások vonatkoznak, mint a teli tartályokra!
A munkaterületen tárolható gyúlékony folyadékok mennyisége az egy munkanap vagy egy műszak során szükséges a mennyiségre korlátozódik. Az ezt meghaladó mennyiségeket megfelelően felszerelt raktárhelyiségekben kell elhelyezni, kivéve, ha a tároláshoz megfelelő biztonsági szekrényt használnak.
Továbbá az üzem nem minden területe alkalmas vagy engedélyezett gyúlékony anyagok tárolására. A tűz, a robbanás vagy egyéb veszélyek elkerülése érdekében a gyúlékony folyadékokat a következő területeken sem tárolni, sem átmenetileg elhelyezni nem szabad:
- Menekülési és mentési útvonalak
- Lépcsőházak
- Olyan területek, ahol hőhatás fordulhat elő
- Pihenő- és közösségi helyiségek
- Nagy forgalmú, nyitott átjárók
A közlekedési útvonalakat és a nagy forgalmú munkaterületeket is kritikus szemmel kell vizsgálni. A cél minden esetben a tűz terjedésének megakadályozása és biztonságos menekülési útvonalak biztosítása.
A gyúlékony folyadékok számos vállalatnál a mindennapi munkavégzés szerves részét képezik. Tipikus felhasználási területek:
- Gyártóüzemek: festékek, hígítók, tisztítószerek, oldószerek, műszaki folyadékok
- Műhelyek: benzin, féktisztító, olajok, veszélyes anyagok tárolóedényei, szórófejes flakonok
- Laboratóriumok és vizsgálati részlegek: alacsony lobbanáspontú vegyi anyagok, öngyulladó anyagok
Ezeket az anyagokat gyakran közvetlenül a munkaterületen használják. Pontosan itt áll fenn azonban fokozott kockázat, ha nem alkalmaznak megfelelő védőintézkedéseket.
A szervezési intézkedések – mint például a kockázatértékelés, a munkavállalók rendszeres oktatása, a raktárkészletek nyilvántartása és a raktár állapotának rendszeres ellenőrzése – mellett a műszaki intézkedések, például a megfelelő biztonsági szekrények használata is kiemelt fontosságú.
Miért elengedhetetlen a megfelelő biztonsági szekrény?
A gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló biztonsági szekrényeket elsősorban tűzállóságuk alapján osztályozzák. Ezt a DIN EN 14470-1 európai szabvány szabályozza. Ez a besorolás adja meg, hogy tűz esetén hány perc telik el, amíg a szekrény belsejében a hőmérséklet 180 K-nel emelkedik (a K = Kelvin mértékegységet a hőmérséklet-különbségek kifejezésére használják).
A DIN EN 14470-1 szabvány szerinti legfontosabb típusbesorolások a következők:
90-es típus: A legmagasabb szintű védelmet biztosítja, legalább 90 perces tűzállósággal. Ezek a szekrények etalonnak számítanak a gyúlékony folyadékok DIN EN 14470-1 szabvány szerinti, munkaterületeken való tárolása során, és korlátozás nélkül használhatók. Ezek a szekrények tűzvédelmi szigeteléssel, tűzvédelmi vizsgálattal rendelkeznek, és tűz esetén önzáró ajtókkal vannak ellátva.
60-as típus: Legalább 60 perces tűzállóságot biztosít.
30-as típus: Legalább 30 perces tűzállóságot biztosít, és a munkaterületeken gyúlékony anyagok tárolására csak korlátozottan engedélyezett.
15. típus: Legalább 15 perces tűzállóság.
A 90-es típusú (F90) biztonsági szekrények számítanak a legjobb tárolási megoldásnak manapság a veszélyes anyagok munkaterületeken való elhelyezése terén. Különösen az olyan gyártási vagy logisztikai területeken, ahol az anyagoknak azonnal rendelkezésre kell állniuk, a 90-es típusú biztonsági szekrény jelenti a legpraktikusabb és jogilag legbiztonságosabb megoldást.
Az EN 14470-1 szabvány szerinti 90-es típusú biztonsági szekrények használata a gyúlékony folyadékok munkaterületeken való tárolására egyértelmű előnyökkel jár:
- A tűz- és robbanásvédelem alapvető követelményeinek teljesítése
- A munka befejezése után a veszélyes anyagok gyorsan és hatékonyan elhelyezhetők a biztonsági szekrényekben
- A munkahelyen a veszélyes anyagok védelem nélküli tárolásának minimalizálása
- A veszélyes anyagok házon belüli szállításának és a kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése
- A tárolási helyek rugalmassága
- A tárolóhelyek hatékonyabb kihasználása
Megjegyzés: A helyi tűzoltóságokkal egyeztetve a biztonsági szekrények folyosókon is elhelyezhetők, amennyiben ez nem szűkíti a menekülési útvonal szélességét. Kérjük, ezzel kapcsolatban az illetékes hatóságoknál érdeklődjön.
A biztonsági szekrényekkel kapcsolatos robbanásvédelmi intézkedések
Zónabeosztás
Az Ex-zónák (robbanásvédelmi zónák) a robbanásveszélyes területeket a robbanásveszélyes légkör előfordulási gyakorisága és időtartama alapján osztják fel. Gázok, gőzök vagy ködök esetén az ATEX szerint a következő zónákat különböztetik meg:
- 0. zóna: folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran
- 1. zóna: alkalmanként normál üzemmódban
- 2. zóna: ritkán és csak rövid ideig
A gyúlékony folyadékok tárolásához feltétlenül szükséges egy robbanásvédelmi terv, amelynek célja a gyújtóforrások elkerülése és a robbanásveszélyes légkör (az Ex 1-es vagy 2-es zóna a szekrény belsejében) ellenőrzése.
A DIN EN 14470-1 szabvány szerinti biztonsági szekrények belső tere a 113-001-es DGUV szabály (EX-RL) szerint aktív, felügyelt műszaki elszívás (legalább 10-szeres légcsere/óra) esetén általában zónamentes, feltéve, hogy kizárólag lezárt tartályokat tárolnak benne. Ha a szekrény nem szellőzik, vagy nyitott/tömítetlen tartályokat tárolnak benne, a teljes belső teret 2-es zónának (ritkán/rövid ideig robbanásveszélyes légkör) kell besorolni. A levegőelvezető cső belseje ugyanabba a zónába sorolandó, mint a szekrény belső tere. A műszakilag szellőztetett biztonsági szekrényen kívüli munkaterületre általában nem kell zónát meghatározni, amennyiben nincsenek más kibocsátási források.
A kötelező besorolást egy szakértőnek kell elvégeznie a kockázatértékelés keretében!
Műszaki szellőzés
A gépi szellőzés szükségességét, valamint a vonatkozó speciális követelményeket különböző előírások szabályozzák, többek között a gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló biztonsági szekrényekre vonatkozó DIN EN 14470-1 szabvány.
A biztonsági szekrények technikai szellőztetése elengedhetetlen ahhoz, hogy normál üzemmódban megakadályozzák a robbanásveszélyes légkör kialakulását a szekrény belsejében, és a gőzöket biztonságosan elvezessék. A kipufogott levegőt általában egy biztonságos helyre, többnyire a szabadba kell vezetni, vagy egy recirkulációs szűrőn keresztül meg kell tisztítani.
A műszaki szellőztetés fő feladata, hogy folyamatosan elszívja a tárolt vegyi anyagokból esetlegesen felszabaduló, potenciálisan veszélyes gázokat vagy gőzöket. Mivel sok gyúlékony gőz nehezebb a levegőnél, így azok a padló közelében halmozódnak fel, ezért az elszívás általában a szekrény alsó részén történik. Ez a folyamatos légcsere biztosítja, hogy a gőzök koncentrációja a vonatkozó határértékek (pl. a robbanási határérték) alatt maradjon.
Könnyen illó vagy mérgező anyagok tárolása esetén gyakran előírnak egy minimális, jellemzően tízszeres légcserét óránként. A műszakilag szellőztetett munkaterületeken tárolt gyúlékony folyadékok esetében a műszaki szellőztetés csökkentheti a szekrény körüli robbanásveszélyes zóna kiterjedését. A szellőztetést általában figyelemmel kell kísérni. Ha a szellőztető berendezés meghibásodik, ezt optikai vagy akusztikus jelzéssel kell jelezni, és szükség esetén helyettesítő intézkedéseket kell hozni.
Szellőztetőberendezés
A műszaki szellőztetés alternatívájaként használható egy recirkulációs szűrőegység, amely elszívórendszerhez való közvetlen csatlakozás nélkül is lehetővé teszi a szellőzést, oly módon, hogy kiszűri a káros anyagokat, majd a megtisztított levegőt visszajuttatja a helyiségbe. A recirkulációs szűrőegységek különösen akkor alkalmasak, ha épületszerkezeti okokból nem lehetséges az elszívórendszerhez való csatlakozás. A rendszeres karbantartás és a szűrők folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen.
A DIN EN 14470-1 szabványnak megfelelő biztonsági szekrények – a legfontosabb követelmények
Biztonsági követelmények
- Az éghető anyagok tárolásával összefüggő tűzesetek kockázatának csökkentése, valamint a szekrény tartalmának védelme tűz esetén az ismert (ellenőrzött) időtartamon belül.
- A munkakörnyezetbe leadott gőzök minimalizálása.
- Az esetleges szivárgások visszatartása a szekrény belsejében.
- A szabvány szerint a személyzetnek elegendő időt kell biztosítani a munkaterület elhagyására, valamint arra is, hogy a tűzoltók bejussanak az épületbe, mielőtt az ott tárolt éghető anyagok ellenőrizhetetlen tüzet okoznának.
Tűzállóság
- Teszt arra alkalmas tűzálló kamrában egy magában álló szekrényben.
- A teljes szekrényt azonos hőterhelésnek kell kitenni.
- A tűz hatásának mérése az EN 1363-1 (5.1.1) szabványban meghatározott egységes hőmérsékleti görbe szerint.
- A hőmérséklet-növekedést a szekrényben mérik (13 mérési pont a felületeken és a levegőben).
- A szekrény besorolása 15-ös, 30-as, 60-as vagy 90-es típusúként.
Ajtók
- Minden állásban teljesen záródniuk kell (zárási idő max. 20 másodperc).
- A beépített rögzítőelemeknek a rögzített ajtóknál 50 °C-os (+0/-10 °C) hőmérsékleten ki kell oldani.
Szellőzés
- A levegőztető- és szellőzőnyílások kötelezőek.
- A szellőzőnyílásoknak 70 °C-os (±10 °C) hőmérsékleten automatikusan le kell záródniuk.
Aljzatok és fiókok
- Az aljzatoknak és a fiókoknak a tűz időtartama alatt el kell bírniuk a gyártó által meghatározott terhelést.
Alsó felfogótálca
- Az alsó felfogótálcának a tűz után is meg kell őriznie használhatóságát.
- Szemrevételezéses vizsgálat (az alsó felfogótálca feltöltése vízzel).
Megadandó információk
A használati útmutatónak a következő információkkal kell rendelkeznie: az aljzatok vagy fiókok maximális terhelése, az alsó felfogótálca űrtartalma, az ellenőrzésre és a szervizre vonatkozó ajánlások, a gyártó megfelelőségi nyilatkozata vagy az engedéllyel rendelkező anyagminősítő intézet megfelelőségi nyilatkozata.
Megjelölés és feliratozás
- Hivatkozás: az ajtókat használat után zárva kell tartani
- „Vigyázat: tűzveszély“ és „Tűz: nyílt láng és dohányzás tilos“ figyelmeztető szimbólumok az ISO 3864 szabvány szerint
- Tűzállóság percekben megadva a DIN 14470-1 szabvány szerint
- A gyártó neve és/vagy márkajelzése
- Modellszám és gyártási év
Egy tanúsított biztonsági szekrény a következőket biztosítja:
- A munkavállalók védelme
- A tűz- és robbanás kockázatának csökkentése
- Ellenőrzött tűzállóság
- Automatikus ajtózárás tűz esetén
- Füstzáró szerkezet
- Beépített PE alsó felfogótálca
- Szellőzőcsatlakozás vagy recirkulációs szűrő
- A szekrény tartalmának védelme
- Időnyerés az evakuáláshoz és a tűzoltáshoz
- GHS szerinti címkézés
- A felelősségi kockázatok csökkentése
A 90-es típusú biztonsági szekrények megfelelnek a szigorú tűzvédelmi követelményeknek, és lehetővé teszik gyúlékony folyadékok tárolását a munkaterületen.
A megfelelő raktározási megoldás biztonságos és jogszabályoknak megfelelő tárolást biztosít
A gyúlékony folyadékok tárolása nem mellékes kérdés, hanem a vállalati tűzvédelem központi eleme. A vállalatok kötelesek a kockázatokat szisztematikusan minimalizálni és betartani a jogszabályi előírásokat. Kezdettől fogva a bevizsgált biztonsági szekrényeket előnyben részesítve egyértelmű struktúrák hozhatók létre, amely védelmet nyújt vállalata számára, és a jogszabályi követelmények megbízhatóan teljesíthetők.
Fedezze fel a gyúlékony folyadékok biztonságos és jogszabályoknak megfelelő tárolására alkalmas termékeinket, és válassza ki az Ön igényeinek leginkább megfelelő változatot.
A használt fogalmak és rövidítések magyarázata
ATEX:
Az „Atmosphères Explosibles” (robbanásveszélyes légkörök) rövidítése, és két, a robbanásvédelmet szabályozó európai uniós irányelvre utal (a 2014/34/EU a termékekre, az 1999/92/EK az üzemeltetőkre vonatkozik). Ezek a gyártókat a veszélyes területeken használt berendezések jelölésére, az üzemeltetőket pedig a zónák szerinti felosztás elvégzésére kötelezik (0–2 a gáz esetében, 20–22 a por esetében).
CLP:
A CLP-rendelet az Európai Unió vegyi anyagokról szóló rendelete, amelynek neve a „Classification, Labelling and Packaging” rövidítéséből származik, vagyis az anyagok és keverékek osztályozását, címkézését és csomagolását jelenti. A CLP-rendelet az ENSZ globálisan harmonizált vegyianyag-osztályozási és -címkézési rendszerét (a GHS-t) hajtja végre az Európai Gazdasági Térségben.
DIN EN 14470-1:
Európai szabvány a gyúlékony folyadékok munkaterületeken való tárolására szolgáló biztonsági szekrényekre vonatkozóan. A szabvány a szekrényeket tűzállóságuk alapján osztályozza, és szabályozza a tűzvédelmet, a kiszivárgó folyadékok felfogását és a szellőzéssel kapcsolatos követelményeket.
EN 1363-1:
Európai alapszabvány a tűzállósági vizsgálatokra vonatkozóan. Meghatározza azokat az általános követelményeket és alapelveket, amelyek szerint a komponensek tűzállóságát vizsgálják.
GHS:
A „Globally Harmonized System of Classification, Labelling and Packaging of Chemicals” rövidítése, amely a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére, valamint azoknak a csomagoláson és a biztonsági adatlapokon való jelölésére vonatkozó globálisan harmonizált rendszer. Kétévente frissítik, ezért a GHS-re való minden hivatkozáskor a legfrissebb állapotot kell figyelembe venni.
H- és P-mondatok:
A figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatok („hazard statements” és „precautionary statements”) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos, szabványosított, rövid biztonsági utasítások, amelyeket a globálisan harmonizált rendszer (GHS) keretében a vegyi anyagok besorolására és címkézésére vonatkozó alkalmaznak.
ISO 3864:
Az ISO 3864 szabványsorozat nemzetközi szabványokat határoz meg a munkahelyeken és a közterületeken alkalmazott biztonsági színekre, biztonsági jelzésekre és jelölésekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy a balesetek és az egészségügyi kockázatok az egységes, nyelvtől független jelölés révén megelőzhetők legyenek.
Forduljon hozzánk bizalommal!
További kérdések esetén készséggel állunk rendelkezésére.