A nagynyomású tisztítás alapjai
A nagynyomású tisztítás nagyon alapos és hatékony, mivel így még az erősen tapadó szennyeződések is eltávolíthatók. Gyakran nincs is szükség tisztítószerek használatára, vagyis a nagynyomású tisztítás környezetbarát tisztítási módszer.
Hogyan tapad a szennyeződés?
Elektrosztatikus vonzás:
Ha egy felszínnek a szennyeződéstől eltérő töltése van, akkor a kölcsönös vonzás miatt ragad meg rajta a szennyeződés.
Kémiai anyagátalakulás:
A felszín az anyag kémiai átalakulása következtében megváltozik, és szennyezettnek hat.
Térbeli összekapcsolódás:
Durva felületen a szennyeződés megakad, majd megtapad.
Hogyan hasznosítható a szennyeződés megtapadásáról szerzett tudás a tisztításnál?
A tisztítás célja a szennyeződés és a felület közötti kötés megbontása. A nagynyomású tisztítás során ez mechanikai, hőmérsékleti és kémiai tényezők révén valósul meg.
Mechanikai tényezők:
A nagynyomású tisztító hatását négy tényező befolyásolja: a szállított mennyiség, a szivattyúnyomás, valamint a permetezés távolsága és szöge.
Emellett fontos a becsapódáskor kifejtett nyomás is, azaz, hogy egységnyi tisztítandó felületnek mekkora erővel ütközik neki a vízsugár. Ez a következők függvénye:
- Permetezési távolság: 10 – 30 cm-es távolság ajánlott, mert nagyobb távolság esetén a nyomás meredeken csökkenni kezd.
- Permetezési szög: A szöget a szennyeződés mértékének megfelelően kell megválasztani. Makacs szennyeződések esetén 0 – 25°-os, közepes szennyeződések esetén 25 – 50°-os, enyhe szennyeződéseknél pedig 50 – 80°-os szög a megfelelő.
- A fúvóka nyomása: A vízmennyiség és a fúvóka keresztmetszete függvényében a magasabb fúvókanyomás a becsapódáskor kifejtett nyomást csak kisebb mértékben növeli.
- Vízmennyiség: A mennyiség növelésével a becsapódási nyomás gyors növekedése érhető el. Ez a helyszín feltakarítását is megkönnyíti, mivel így nagyobb távolságból permetezve is kevesebb porlasztott szennyeződés szóródik szét.
Hőmérsékleti tényezők
Magasabb hőmérsékleten gyorsabban zajlanak le a kémiai folyamatok, például a zsír és az olaj is gyorsabban oldódik. Egy felmelegített tárgy esetében pedig a száradási idő is rövidebb. Ezáltal nemcsak jobb eredmények érhetők el, hanem a tisztítási idő is akár 40%-kal lerövidíthető. A nagyobb permetezési távolság azonban a hőmérséklet csökkenéséhez vezet.
Kémiai tényezők
Ha a becsapódási nyomás vagy a hőmérséklet növelése nem vezet kielégítő eredményre, akkor van szükség kémiai tisztítószerek használatára. Ezek pozitív hatással vannak a nedvesítőképességre, az emulgeálásra, illetve a szennyeződésrészecskékkel való közvetlen kémiai reakciókra.
A tisztítószer alkalmassága annak pH-értékétől, valamint a kezelendő felülettől függ. Ennek megfelelően 0 – 6 pH értékű, savas termékeket vízkőlerakódásokhoz, húgykőhöz, rozsdához vagy egyéb oxidokhoz használunk, lúgos, 8,5-től 14-ig terjedő pH értékűeket pedig olajokhoz, zsírokhoz, kátrányhoz és koromhoz.
Az érzékeny, olajjal vagy zsírral enyhén szennyezett felületekhez a semleges tisztítószerek jelentik a megfelelő választást. Ezzel szemben a rendkívül savas vagy lúgos szerek kárt tehetnek a nagynyomású tisztítóban vagy a tárgyban, sőt, akár a szennyvízkezelésre vonatkozó törvényekbe is ütközhetnek. A kémiai tisztítószerek akkor is okozhatnak károkat, ha túl sokáig hagyják hatni őket. Általánosságban a behatási időt csak egy bizonyos pontig van értelme meghosszabbítani, addig, amíg a tisztítás intenzitása idővel közelít egy határértékhez. Az erős szennyeződésrétegek előzetes vízbe áztatása kedvező irányba befolyásolja a tisztítási időt, mivel így a nagynyomású sugárral történő tényleges tisztításhoz szükséges idő akár 50%-kal is lerövidülhet.
