Vissza
Környezeti terméktanácsadó

Nemesacél - nyersanyag, amely számos előnyt kínál

Az alapanyag meghatározása, anyagtulajdonságai és előnyei röviden.

Fogalom-meghatározás

Már jóval a századforduló előtt felfedezték, hogy nikkel és króm hozzáadásával az acél korrózióállósága javítható. Ám az ilyen elemekkel kezelt acélfajták még sokáig hagytak kívánnivalót maguk után. Az igazi áttörés 1912-ben, Németországban történt. A nikkel és a króm kombinálásával és pontosan adagolt hőkezeléssel sikerült optimális korrózióállóságot és egyszersmind jó mechanikus tulajdonságokat elérni.

Nemesacél - nyersanyag, amely számos előnyt kínál wt$

Az akkoriban bevezetett kifejezések, a V2A és a V4A - amelyekben a V a kísérlet (németül Versuch) szó rövidítése, az A pedig az ausztenit szóé - mind a mai napig a rozsdamentes nemesacél szinonimáiként használatosak. A két legnagyobb német előállító a Nirosta és a Remanid márkanevekkel forgalmazta ebbe a csoportba tartozó termékeit. Nemzetközileg a 18/10 vagy a 18/8 elnevezések használatosak, amelyek a króm és nikkel, valamint a rozsdamentes acél szokásos ötvözési arányaira utalnak. Amikor azonban szakemberek pontosan akarják megnevezni a különféle rozsdamentes acélokat, akkor a DIN-szabvány szerinti nyersanyagszámokat használják, pl. 1.4301.

Anyagok tulajdonságai és előnyei

A 1.4301 nemesacél ausztenit tartalmú, saválló 18/10 arányú Cr-Ni acél, amely alacsony széntartalma miatt nagyon jó korróziós tulajdonságokkal rendelkezik. Akár 300 fokos hőigénybevételnek is kitehető. Magasabb munkahőmérsékleteken az 1.4541-ös számú titán-stabilizált acél használható. Az acél ellenálló víz, vízgőz, páratartalom, étkezési savak, valamint gyenge organikus és anorganikus savak ellen és számos felhasználási lehetőséget kínál, pl. az élelmiszeriparban, az italgyártásnál, a gyógyászati és kozmetikai iparban, a vegyi szerkezetek gyártásában vagy a gyógyászati technika területén.

A rozsdamentes nemesacél előnyei:

  • Korrózióálló
  • Hőmérsékletálló
  • Vezetőképes
  • Hegeszthető
  • Higiénikus
  • Karbantartást alig igényel
  • Hosszú életű
Nemesacél - nyersanyag, amely számos előnyt kínál wt$

Rozsdamentes?

A rozsdamentes acél korrózióállóságát egy egyszerű vegyi reakciónak köszönheti: Az acél krómtartalma a levegőben vagy vízben található oxigénnel érintkezve az acél felületén hajszálvékony passzív réteget képez. Ez a réteg védetté teszi valamennyi agresszív anyaggal szemben. Amikor pedig külső hatásra megrongálódik, az acél szerkezetéből akkor is másodpercek tört része alatt újra tud képződni. A korrózióállóság elsősorban a króm arányán múlik. De növelhető nikkel és molibdén, ill. más ötvözőanyagok segítségével is. Ennek köszönhetően ma számos rozsdamentes nemesacélfajta létezik, amelyek bizonyos ötvözési változatokban kifejezetten valamilyen speciális alkalmazásra lettek kifejlesztve.

Nemesacél - nyersanyag, amely számos előnyt kínál wt$

Ezenkívül a korrózióállóság az anyag felszínétől is függ, azaz minél simább és homogénebb a felület, annál nagyobb a korrózióállóság. Főként a feldolgozás során keletkező zárványok vagy lerakódások, pl. bepréselődött rozsda- vagy porszemcsék következtében alakulhat ki helyi korrózió, amely gyorsan terjedni kezd.

A nemesacélnál a következő korróziófajták fordulnak elő:

a) Kristályközi korrózió
Kristályközi korrózió akkor keletkezik, amikor króm-karbidok kritikus formában válnak ki a szemcsék határain. Ennek környezetében csökken a króm mennyisége, ami megszünteti a védő hatást. Az 1.4541-es, 1.4571-es és 1.4435-ös számú nyersanyagok ellenállónak nevezhetők a kristályközi korrózióval szemben.

b) Pontkorrózió
A pontkorrózió esetén a passzív réteg csak bizonyos pontokon sérül meg. Ennek következtében a felszínen gödröcskék vagy lyukak keletkeznek. A pontkorróziót általában halogén-ionok, főleg klór-ionok okozzák. A pontkorrózió különösen gyakran fordul elő vízben vagy szennyvíz területén, hiszen itt gyakoriak a klór- és klorid-ionok.

c) Kontaktkorrózió
A kontaktkorrózió a korrózió nagyon gyakori formája, amely akkor lép fel, amikor különböző potenciálú fémes anyagok elektrolit jelenlétében kapcsolatba lépnek egymással. Ekkor a kevésbé nemes fémet az elektrolit megtámadja és feloldja. A korrózió erőssége a galvanikus elemben folyó áram nagyságának megfelelően alakul. Kontaktkorrózióval nagyon gyakran találkozhatunk. Legismertebb példája az acél- és nemesacél peremek kapcsolatakor létrejövő korrózió. Ismeretes, hogy kontaktkorrózió lép fel akkor is, amikor öntött peremeket összecsavarozunk nemesacél csavarokkal.

d) Réskorrózió
A réskorrózió akkor lép fel, amikor a nemesacél passzív rétege megsemmisül, pl. azáltal, hogy agresszív közegek vannak jelen egyidejű oxigénhiány mellett. A réskorrózió ezért gyakran szűk résekben és kis üregekben fordul elő, pl. tömítések alatt vagy csavarfejek alatt. Példaként kell említeni a szennyvíz tárolókban található gázfedőt, amely belső oldalán metángáz formájában agresszív közeggel érintkezik, egy teljesen oxigénmentes közegben. Itt különös figyelmet kell szentelnünk a réskorróziónak.

Takarítás és ápolás
Az ujjlenyomatok eltávolításához általában elég a mosogatószer-oldat. Egyes tisztítószer-gyártók különleges termékeket is kínálnak, amelyek tisztító hatása ápoló összetevőkkel is kiegészül. Makacs szennyeződések ellen a háztartásokban szokásos súrolószert szokás használni, amely a mésznyomokat és az enyhébb elszíneződéseket is eltávolítja. Tisztítás után a felszínt tiszta vízzel öblítjük le. Erős olajos és zsíros szennyeződések alkoholos tisztító- és oldószerekkel távolíthatók el, pl. spiritusszal vagy acetonnal. Ennél ügyeljünk arra, hogy a leoldott szennyeződéseket ne kenjük szét nagy felületen. Színnyomok ellen kaphatók speciális alkáli és oldószeralapú tisztítók. Semmilyen esetben sem szabad viszont kloridtartalmú, főleg sósavtartalmú termékeket, fehérítőket és ezüsttisztító szereket alkalmazni.